"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2017. december 28., csütörtök

év végi ünnepek

Ahogy közeledik a karácsony, úgy közeledik a születésnapom is. Így könnyű ünnepelni a szülinapot is, karácsonyt is. Mindkettő "közelről" érint, főleg így, hogy van egy csecsemő is a háznál. Olyan sok mindent kaptam ezen az ünnepen, hogy nehéz megfogalmazni, lehet hogy több ünnepi poszt is születik még, hiszen úgy is nagyon szeretünk ünnepelni! 

Advent harmadik vasárnapján Mike József karácsonyi koncertjén voltunk. Három aprósággal, elég kis helyen, túlzott melegben nehéz volt odafigyelni, de azért jól estek az ismerős dallamok, megvidámították a szívem. Különleges élmény volt a gyerekkórus éneke. Az utolsó percben nagy hévvel Matyi is megindult, hogy kiáll a többiek közé. De hát még nincs is benne a korban! (3 éves kortól lehet bibliakörbe járni nálunk) Nem is tudja mit fognak énekelni (na jó, tudja, mert egy hete minden nap ezeket a dalokat énekeljük)! Hogy jutott eszébe? Na mindegy, mentem gyorsan utána, aztán a legutolsó pillanatban meggondolta magát és lehuppantunk egy üres székre. Nelli lányunk az utolsó utáni pillanatban gondolta meg magát.. ő még kiállt, nagy boldogan fel is nézett, ekkor észrevette, hogy mindenki őket nézi.. utána nem nézett fel többet a kis drága. Bátor volt, hogy kiment ezért büszke vagyok rá nagyon, meg is mondtam neki! Szent este pedig bepótoltuk az éneklést, többek örömére! ;) Amiért pedig megemlítem ezt a koncertet, az az, hogy itt kaptam igazán adventi, ünnepre hangoló üzenetet ebben a rövid várakozási időszakban. Mégpedig, hogy milyen is lehetett valójában Betlehem, az istálló, a jászol? Ezt a képet mi tettük idillivé az évszázadok alatt. Ha igazán belegondolunk, egyáltalán nem volt idilli a helyzet...Állatszag, trágya, széna, egerek...büdös, koszos betoppanó pásztorok..hát, nem ilyen helyen szeretnék szülni..és megszületni sem...milyen megalázó, ha az még nem lenne elég, hogy magatehetetlen lett az Isten Fia. Őszintén? Nem szívesen kezdeném elölről az életet, nem szívesen lennék újra csecsemő, akinek mindent meg kell tanulnia.. nem szívesen lennék ilyen szinten, mindenben kiszolgáltatott egy másik embernek.. (pedig anyukám nagyon is jól csinálta, hiszen élek is virulok, de akkor sem mondanék le a tudatosságomról). És Jézus mennyivel többről mondott le! Miért tette? Ki volt Ő? Ugyan karácsony elmúlt, de gondolkodni mindig érdemes! :) 

Egy héttel később pedig már meg is érkezett az Ünnep. A szülinapom szépen megágyazott az ünnepi hangulatnak. Sosem volt még ilyen szuper szülinapom, hála a Férjemnek, a testvéreimnek és a gyerekeimnek! Tölthettem időt egyedül a fürdőkádban ázva, négy év után először!! De volt bőségesen közös időnk, meglepetések sora! Én élvezem, hogy harminc éves lettem! Örülök az eddigieknek! Fantasztikus, hogy azt az életet élhetem, amit gyerekként elképzeltem magamnak! És persze várom a folytatást is, hiszen a java még csak most jön! Kiteljesedhet a családunk, a házasságunk, a misszióban is új perspektívák nyílnak! Jó dolgok ezek, a folyamatos változás. Nem könnyű, de többek leszünk általa! A hab a tortán pedig, hogy Isten is olyan kedvesen, szeretettel törődött a lelkemmel ezekben a napokban. Több olyan dologban is helyre tett, ami eddig bizonytalanság volt bennem. 
mert csak EGYszer vagyok 30

EGY hiányzik 

+EGY
A Szent esténk is szép volt nagyon. Jó együtt lenni, együtt készülődni, ajándékozni, énekelni, örülni, elfáradni! Azt hiszem, most abba is hagyom, így is hosszúra nyúltam. De szeretnék még írni a babaklubos ünneplésről is, meg az adventi kalendáriumunkról. Talán belefér még idén, meglátjuk! :) 

Kormányi család 2017. 
(Én írtam. Zsolti garázdálkodott itt, nézzétek el nekem, hogy nem kezdem elölről a saját nevem alatt. Köszönöm, Anna :) :) ) 

Nincsenek megjegyzések: